A kormány szociális terrort hajtat végre a rendőrökkel és a közterületesekkel

2018. október 15-én lépett hatályba az Alaptörvény azon módosítása, miszerint „tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás”, valamint ehhez kapcsolódóan a szabálysértési törvény módosítása és végrehajtási kormányrendeletek.
Ezen módosítások a hajléktalan emberek utcán, közterek tartózkodását olyan szabálysértésként határozzák meg, ami után szankciókat kell érvényesíteni, mely akár elzárással és értékeik megsemmisítésével is járhat. Ezt nem lehet másként felfogni, mint hogy a kormány számára a hajléktalanság nem egy megoldandó problémakör, hanem az utcáról embertelen módon eltakarítandó, eldobandó halom. Mindegy, hogy mi történik velük, csak ne lássák az utcán. Nem mellékesen ez történt az országban igen is jelen lévő szegénységgel is. Ha nem látják, akkor nincsen. Ha a KSH nem méri a mélyszegénységet, akkor az már nincs is.

Ezért az MSZP Józsefvárosi szervezete október 15-én egy akció keretén belül hívta fel a lakosok és az átmenő forgalom figyelmét az Alaptörvényben rögzített, a hajléktalanokat vegzáló törvénymódosításra.

Hétfő hajnalban – a törvény hatálybalépése napján – feldíszítettük a fákat meleg sálakkal és sapkákkal, ezután pedig meleg felsőruházattal segítettük a környék rászorulóit. Bízunk benne, hogy sokáig tudják használni, s nem fogja ezeket senki sem megsemmisíteni.

 

A kormány semmit nem tesz azért, hogy emberek, családok százai, ezrei ne kerülhessenek az utcára. Nem is kérdezik meg senkitől, hogyan is került oda.

 

Korózs Lajos, az MSZP Józsefvárosi szervezetének elnökségi tagja, országgyűlési képviselő, a Népjóléti bizottság elnöke elmondta: ma Magyarországon 70.000 embernek egyáltalán nincs lakcíme és lakcímkártyája, és körülbelül 120.000 embernek „nagyon kétséges a lakhatása. Ezen túlmenően több mint 30.000-en vannak effektív hajléktalanok és mindösszesen 9.700 férőhely van a hajléktalanszállókon. A kormány minden egyes mondatával hazudik, amikor azt mondja, hogy meg tudja oldani a hajléktalanság problémáját, hogyha betereli őket – az egyébként alacsony számú, rossz higiénés körülményeket biztosító – hajléktalanszállókra A hajléktanok sokszor panaszkodnak, hogy a szállókon kifosztják őket, de most azt látjuk, hogy a kormány fosztja ki ezeket a szerencsétlenül járt embereket.
Az ENSZ is megnyilatkozott a témában: Leilani Farha azt kérte számon, hogy az alaptörvény-kiegészítés hogyan felel meg a hazai és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek, különös tekintettel a lakhatáshoz való jogra, a szegénységben élők hátrányos megkülönböztetésének tilalmára.
Az ENSZ részben azért nyilvánította 1992-ben október 17-ét a szegénység elleni küzdelem világnapjává, mert úgy tűnt: elhárultak azok az akadályok, melyek a politikai cselekvést a múltban korlátozták vagy megakadályozták. Vagy ahogyan Röhrig Géza mondja: „a nyomor a tudományos-technológiai fejlődésnek ezen a pontján már lassan önmagában véve is perverzió”.

SHARE