Kampányidőszaki kamumesék

Szegregátumról* a testületin 1.

Szegregátumnak nevezem Józsefváros azon részét, mely a Corvin Sétánytól keletre, a lakóteleptől és a Polgárok Házától délre, a Tisztviselőteleptől nyugatra, valamint a Ludovika és a SOTE Külső Klinikák tömbjeitől északra van. Területi apartheidpolitikának nevezem azt, amikor egy településen belül az adott településrészre tendenciózusan minden tekintetben kevesebb forrás jut, mind fejlesztés, beruházás, fenntartás, településüzemeltetés és szociális ellátások tekintetében.

***

2016. augusztus 25-én képviselőtestületi ülés volt, mely harmadik napirendi pontjaként a„hamarosan megkezdődik az Orczy negyed felújítása” ígéretek kerültek összelapátolásra, EU pályázattal körítve. A testület üléseiről készült jegyzőkönyvek önmagukban is tudnak remekművek, lenni, a kordokumentum jellegük mellett. Sok mindent elárulnak az adott időszak adott dolgairól – és egyben minősíti a felszólalókat, hozzászólókat is. De térjünk rá arra, ami érinti a Szegregátumot.

Végigolvasva a hozzászólásokat, látni kell, hogy a hozzászóló képviselők nem tudnak elszakadni a saját személyfüggő szubjektumaitól, és ennek mentén fogalmazzák meg az általuk elvárt prioritásokat – ahelyett hogy egyszer ne magukból, hanem az adott téma és terület paramétereiből indulnának ki.

testuleti_20150122-2.jpg

Rögtön a „téma nyitánya” is sokatmondó. Ugyanis nem volt „felvezető” a beterjesztő részéről, hanem az ülés levezetőjeként a polgármester rögön megadta a szót az ellenzék egyik képviselőjének. Ezzel tulajdonképp azt kommunikálta a polgármester, hogy az „Orczy negyed felújítása” témában neki és a testületi többségnek semmi mondanivalója sincs. Erőss egy erős felvezetéssel kezdett, persze a saját individualitásából kiindulva. Úgy tett, mintha csak oktatással, mentorálással, szocializációs orientálásokkal hipp-hopp megoldható lenne az Orczy negyed (és a Szegregátum) összes problémája. Pedig a terület problémakomplexuma sokrétű, sokösszetevős – mind humán, mind materiális tényezők tekintetében. A Rév8 válasza ránézésre pozitívnak is tűnhet, viszont ott van az, hogy a humán természetű problémák megoldására irányuló kommunikációval a jelenlegi többség részéről el lehet fedni a negyed településüzemeltetési, a lakhatási, műszaki gondjainak anyagilag igencsak fájdalmas megoldásai iránti szinte teljes érdektelenségét.

Komássy Ákos felszólalása tökéletesen mutatja azt, amikor egy ellenzéki képviselő nem dől be egy kommunikációs trükknek –azért, mert nem csak az előterjesztés főszövegének betűire koncentrál, és valamiért képes meglátni azt, ami mindez mögött van. Viszont nincs elég bátorsága ahhoz, hogy az összes mögöttesre könyörtelenül rámutasson – inkább egy kis simulékonysággal próbál konszenzusra, kompromisszumra törekedni egy olyan társasággal, mely eddig is bizonyította, hogy kompromisszumokra nem képes és nem hajlandó. Sokat elárul „az Orczy Negyed Program jó lenne, ha az Orczy Negyed minden problémás tömbjével legalább érdemben foglalkozna” mondata és remélem, hogy Komássy felismerte mondatának jelentőségét – mert tulajdonképp kimondta, hogy amit a jelenlegi többség az Orczy Negyed Programként, az Orczy Negyed felújításaként állít be, az valójában nem az Orczy Negyedről szól!

testuleti_20150122-3.jpg

Alföldi György Komássy felszólalására adott válasza is sokatmondó. Lényegében a Rév8 számokra, rentabilitási rátákra, profitmegtérülési rátákra, utólagos költségfelosztási kvótákra bontotta le mindazt, ami individualitások, emberek által alkotott lakóközösségek összessége. Magyarul: van kétmilliárd – igaz, csak az ígéretek és a pályázati lehetőségek ígéretének szintjén –, azt hogyan osszuk be, hogy abból a lehető legnagyobb politikai-politológiai profit jöjjön ki. Azaz: hogyan „terítsék” a „keret-előirányzatot”, hogy abból földrajzi értelemben a lehető legnagyobb terjedelmű, kampányidőszakban realizálható profit legyen.

Ha a választási lehetőség annyi, hogy az összeg csak a legsúlyosabban érintett tömbre elég, vagy több, de kevésbé problémás tömbre; akkor a kisebb fajsúlyú problémák felszámolása a kampányban többnek láttatható. Ez az, amikor a választási matematika is tényező. És ha már kampányidőszak választási matematikával, akkor elég érdekes és veszélyes Alföldi azon kijelentése, miszerint „ezért van benne az a programban is, hogy 2017 lesz az az időpont, amikor ezeket az egyéni rászorultakat és a helyzeteket is pontosítani kell”.Vagyis: a 2018-as kampányidőszak előtt 2017-ben megtörténhet a választás szempontjából egyik (országos szinten is) leginaktívabb településrészein a szociális-szociológiai értelemben leginkább kiszolgáltatottak „felmérése-bemérése” a Fidesz kampány- és politikai érdekeinek kiszolgálásához, és a Fidesz számára kedvező szavazatok „érvényesítése” érdekében? Nem ez lenne az első eset az ország történelmében.

Erőss a következő felszólalásában egy valós problémát vetett fel, mégpedig a „Helyi Támogató Csoport” (HTCS) témakörében. Van egy sajátos bája annak, amikor a Fidesz a saját kollaboránsaival és infrastruktúrájával köt együttműködési megállapodást. Ebben az esetben arról van szó, hogy az „Orczy Negyed Program” keretében – természetesen a „projektmenedzsmentnek” nevezett keret súlyos összegeit „kipörgetve” – az Önkormányzat „együttműködik” a saját intézményeivel, a saját prominensei által vezetett organizációkkal, valamint a saját maguk által kreált álcivil egyesületekkel. Magyarul az öt éves időszakra beütemezett 200 millás projektmenedzsmenti keret a HTCS rezsimhű prominensei részére kerülne „kipörgetésre”. Az már külön pikantériája az egésznek, hogy (a lakásos) Kaiser József egyszerre három tagként lenne jelen ebben a HTCS-ben, három olyan szerveződés képviseletében, melynek ő a vezetője.

kaiser20160602.jpg

Ezt az erős reflektálást Sára alpolgármester indulatból reagálta le. Csodálkozom, hogy van még vakolat az ülésterem mennyezetén „az egyéni képviselők egész nyáron dolgoztak … ismerik az összes házat és a lakókat a körzetükben … viszont Képviselő úr nem ismeri, és semmit nem tett ehhez hozzá” szövege után. Azért megkérdeném Sára alpolgármestertől, hogy hol voltak a Fidesz képviselői pl. az Orczy park fairtásai, illetve a negyedet sújtó ágyi poloska-invázió kapcsán? Megjegyzem, hogy amíg egy fideszes képviselőhöz csak hosszas előszobáztatás után lehet „bejutni”, levelekre/emailekre nem válaszolnak, addig pl. Erőss szó szerint is „megközelíthető”, és nem az a kategória, aki „lepattint” egy józsefvárosit. Sára alpolgármester ezen, személyeskedő hozzászólása is bizonyítja: a Fidesznek nincs érdemi mondanivalója a Szegregátumnak és a Szegregátumról.

„Természetesen” a többség – a tőle megszokott módon – csuklóból lesöpörte Erőssnek a HTCS összetételének megváltoztatásáról szóló javaslatát. Na, igen: a Fidesz és a jelenlegi többség számára ellenségek az olyan szerveződések, mint a terület viszonyait a lakosság oldaláról ismerő Város Mindenkiért Csoport és az Evangélikus Egyház. Az is sokatmondó, hogy Kocsis Máté szó szerint provokációnak nevezte az előterjesztést. Az Evangélikus Egyház HTCS-ből való kizárásának pedig külön érdekessége az azóta történtek fényében a lelkész Balogh „emberminiszternek” a patkányozós Bayert mentegető nyilatkozata, melyben kapásból vérig sértett minden evangélikust. És az is hogy “az elmúlt években, az evangélikusok vezetői között egy sem akadt, aki kritika és fenntartások nélkül felsorakozott volna a kormányzati propaganda mögé”.

De itt még nem volt vége a képviselőtestületinek… (A képek korábbi testületi üléseken készültek. Folyt. köv.)

Frigyesmester

*Szegregátum: szegénytelep, nyomortanya, gettó. Városok, falvak szélein kialakult szegények, etnikai kisebbségek által lakott terület.

***

Tuttta? Welsz Tamásig érnek a józsefvárosi rendelőfelújítás szálai – Welsz uruguayi kapcsolata volt az a cég, amelyet hamis referenciával szerepeltettek konzorciumi tagként a józsefvárosi Auróra utcai rendelőintézet felújítása során. (atlatszo.hu)

SHARE